Két kormányzati sarc között nem jutott lélegzethez az Aldi és a SPAR, egyre nagyobbakat hasalnak

Egyetlen forint osztalékot sem vettek ki a tulajdonosok 2025 elején a legfontosabb kiskereskedelmi láncok közül azokból, amelyeknek az éves beszámolóját május 31-ei határidővel ismerhettük meg. Két nehéz időszak közötti esztendőt mutattak most be: a 2024-es volt az az év, amikor a kormány által elrendelt korábbi árstop már nem volt érvényben, árrésszabályozás még nem létezett, az extra kormányzati beavatkozást a nagy láncokra érvényes kötelező akciózás jelentette, amelyet tavaly június végén vezettek ki. És persze még ott volt a kiskereskedelmi különadó.

A legcsúnyább veszteséget az Aldi hozta össze: a vállalat 2023-ban csúszott tíz év után először mínuszba, 2024-et pedig 27,4 milliárd forintos ráfizetéssel zárta. Hasonlóan rossz a helyzet a SPAR-nál is, annyi különbséggel, hogy ott már harmadik éve tart a veszteségsorozat. Ezúttal 25 milliárd forint lett a mínusz. Nem kell sokáig keresgélni, mi okozta a legnagyobb bajt e két vállalatnál. Az Aldi adófizetési kötelezettsége 26,7 milliárd forint volt, majdnem annyi, mint amekkora a cég teljes vesztesége, a SPAR pedig még ennél is jóval több, 39 milliárd forint adót fizetett be.

Tavaly a SPAR is megemlítette, amikor panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnál a kiskereskedelmi különadó miatt, hogy az több milliárd forinttal növeli a kiadásait. A testület kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mondván: a különadó megsérti a letelepedési szabadság elvét. A franchise-rendszerben működő, magyar tulajdonú kiskereskedelmi láncok ugyanis nem egy-egy nagy, hanem sok önálló kis cégnek számítanak, amelyek külön-külön bőven beférnek az alacsonyabb adókulcsot biztosító 100 milliárd forintos bevételi határ alá, a külföldi irányítású láncok viszont túl vannak a 100 milliárdon, úgyhogy 1 helyett ők 4,5 százalékos adót fizetnek.

De nem minden cég került a negatív tartományba.