Ha gyorsan osztogatni kezdene a kormány, elfelejtenék a választók az elmúlt három évet?
Közeledik a választás, itt az idő, hogy a kormány valahogy jónak mutassa a gazdaság helyzetét. De van ennek bármi értelme?
Együttműködési megállapodást írt alá Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezetője, a Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriumának elnöke, valamint Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója.
A megállapodás bejelentésekor Kásler elmondta, az a közös a két intézményben, hogy míg a Nemzeti Színház a „nemzet lelke", addig a Magyarságkutató Intézet ezt „a lelket, kultúrát, hagyományrendszert, eredetünket, történelmünket próbálja megtisztítani a rárakódott, felesleges rétegektől". Mint fogalmazott, arra törekednek, hogy
kialakítsák azt a századokra visszamenő magyar identitást, „amit az utolsó száz-százötven év a háttérbe szorított".
A megállapodás alapján a Magyarságkutató Intézet az „egyetemi hallgatóknak előadásokat, beszélgetéseket" tartana a „magyarokkal kapcsolatban" [arra az MTI-ben lejött közlemény nem tér ki, hogy milyen egyetemi hallgatókról van szó, de feltehetően az SZFE diákjai az érintettek];
továbbá az intézet munkatársai már a Nemzeti Színházban az előadások készítésének folyamatába is bekapcsolódnának.
„A fiatal alkotógeneráció szempontjából is fontos, hogy megismerjük az új eredményeket. A tankönyvekben még mindig egy csomó dolog nem jó, ezeket helyre kell rakni" – így hangsúlyozta az együttműködés fontosságát Vidnyánszky Attila. Hozzátette: a Nemzeti Színházban is azzal foglalkoznak, hogy megpróbálják megérteni történelmünket, és az elmúlt években történelmi darabok sorát mutatták be, köztük az Attila, Isten ostorát, született 1956-os vonatkozású produkció Tóth Ilonáról, játsszák a Bánk bánt (kritikánk erre), és jövő év elején Sík Sándor István király darabját adják elő.
