XIV. Leó pápa a Szent Péter téren mutatott be ünnepi misét pünkösdvasárnap, pontosan egy hónappal megválasztása után. A pápa békét szorgalmazott a családokban, a társadalomban és a nemzetközi közösségben.

Nagy tömeg hallgatta a május 8-án megválasztott egyházfő első pünkösdi beszédét: a Szent Péter tér és a térre vezető sugárút több mint felét megtöltötte a tömeg, köztük a katolikus mozgalmak, egyesületek és új közösségek jubileumi ünnepére érkezett hetvenezer zarándok.

A pápa szerint  a Szentlélek képes feloldani a bennünk levő korlátokat, keménységet, bezárkózást, egoizmust, segít elkerülni, hogy csonka, bénító életet éljünk és elmerüljünk az individualizmusban. „Szomorú megfigyelni, hogy a szocializáció egyre sokszorozódó lehetőségét kínáló világban, paradox módon egyre nagyobb egyedüllét fenyeget bennünket. Folyamatosan csatlakozva vagyunk, mégsem vagyunk képesek hálózatot teremteni, elmerülünk a tömegben, miközben tájékozódásukat vesztő és magányos utasok maradunk” – mondta XIV. Leó.

Az egyházfő a másokkal szembeni félelmek, előítéletek leküzdésére szólított fel.

A másik emberen való uralkodási vágynak és visszaélésnek tulajdonította a nőkkel szembeni családi erőszakot.

A megosztottság helyett egységet és mindenki iránti befogadást szorgalmazott az egyházban. A közömbösség és a gyűlölet emelte falak ledöntését a népek között, a kirekesztés logikájának elhagyását, amely a pápa szerint a politikai nacionalizmusok sajátosságának számít, és háborúhoz vezet.

XIV. Leó pápa idézett elődei, XVI. Benedek 2005-ös és Ferenc pápa 2023-as pünkösdi beszédéből is.

A mise végén jó tanévzárást kívánt a pedagógusoknak és a diákoknak, valamint megemlékezett az Olaszországban a következő napokban érettségizőkről is.

Nemcsak a Szent Péter téren, hanem a római Pantheonnál is több tízezres volt a tömeg: szokás szerint pünkösdvasárnap délben a tűzoltók vörös rózsaszirmokat hullajtottak le az ókori csarnok mennyezeti nyílásából a Szentlélek kiáradásának jelképeként.