És akkor Lázár János megmutatja, hogyan kell fűszert árulni

Új ellenséget talált magának a kormány, méghozzá olyat, amivel – Soros Györggyel ellentétben – elég gyakran találkozik személyesen is sok magyar: a SPAR-t. Az ügy még a múlt héten kezdődött, amikor kiderült, az üzletlánc az Európai Bizottsághoz fordult, mert EU-jogot sértőnek találja a kiskereskedelmi láncok különadóját, majd a Die Pressében Hans Reisch vezérigazgató arról beszélt, hogy az Orbán-kormány nyomást gyakorol rájuk, hogy adjanak a miniszterelnök családjának részesedést.

Már az is erős volt, ahogy a Nemzetgazdasági Minisztérium erre válaszul arról írt, hogy a SPAR a rossz gazdálkodása miatt lett veszteséges (majd minő meglepetés, a Nézőpont Intézet is ugyanerre jutott). Aztán színre lépett Lázár János, és egy építőipari konferencián nem tudta megállni, hogy ne csavarja fel eggyel a hangerőt: arról beszélt, hogy felvetette Orbánnak, „vegyük meg szőröstül-bőröstül” az üzletláncot, majd arról, hogy az osztrák tulajdonost nem kiszorítani akarja, hanem rászorítani arra, hogy „tiszteljék az itteni embereket, a fogyasztókat, a kormányt, az országot.”

Az persze nem tűnik túl reálisnak, hogy az államkassza mostani helyzetében még a SPAR megvásárlására költsön a kormány – főleg hogy Lázár ugyanezen a konferencián arról beszélt, a 2022-es 5500 milliárd forintos beruházásstophoz hasonlóval „revolverezi” Nagy Márton és Varga Mihály – de a multik fenyegetése a miniszternek és egyáltalán a kormánynak régi szokása már. Az egész ügy hátterét közéleti podcastunkban is kielemeztük.

10,4 százalékkal nőtt a magyar média reklámbevétele tavaly, de ez csak első ránézésre jó, az óriási infláció mellett azt jelenti, hogy reálértéken 6,6 százalékos a visszaesés 2022-höz képest – mutatta be a Reklámszövetség.

Az elmúlt másfél évben erős apadás érzékelhető az állam kommunikációs büdzséiben, például a televíziós reklámpiacon az állami költésekből származó bevételek 11,65 százalékkal, 7,5 milliárd forintra csökkentek. Így egyértelműen a versenyszféra kommunikációs ráfordításai mozgatták némileg pozitív irányba a piacot.

Öt foglalkozás közül négyben nem követte a fizetések emelkedése az inflációt – derült ki a KSH most kiadott részletes összesítéséből. Az elmúlt négy év drágulásával viszont legalább még lépést tartottak a fizetések, legalábbis a legtöbb szakmában.

Veres Viktor

18 olyan foglalkozás volt a listán szereplő 461 közül, ahol a bruttó átlagkereset most emelkedett egymillió forint fölé, és egy olyan maradt, ahol még a 200 ezret sem éri el. A legjobban nem meglepő módon a légiirányítók keresnek, mögéjük feljöttek a politikusok, a harmadik helyen pedig a szakorvosok állnak, így a parlamenti képviselők és a kormány tagjai lecsúsztak a dobogóról.

A hét képe: már bontják a balatonfüredi görög falut

Zuhan az elektromos autókba való lítium ára, most 80 százalékkal olcsóbb, mint tavaly ilyenkor volt. Az e-autók eladóinak várakozásai ugyanis nem jöttek be, nem olyan ütemben veszik az emberek ezeket a kocsikat, mint ahogy az eladók és a gyártók remélték. Ennek pedig az is következménye, hogy a nyugati bányatársaságok sorra jegelik a tervezett fejlesztéseiket.

Kínát ez nem igazán zavarja. Ott a piaci viszonyok és a befektetői igények most másodlagosak, annyira sok állami támogatást kapnak. Így aztán benyomulhatnak a vákuumba és elkezdhetik átvenni az irányítást a szektor fölött.

2023-ban közel 780 milliárd forintra nőtt a nem vényköteles gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök forgalma – tette közzé a KSH. Ha ehhez hozzátesszük a vényköteles gyógyszerek 600 milliárdos környéki adatát, akkor máris felmerül a gyanú: valaki nagyon jól járna a kormány tervével, hogy a kórházi patikák üzemeltetését adják koncesszióba.

Képünk illusztráció!

Túry Gergely

A forgalom hatalmas, a nyereség azonban már közel sem, mivel a vényköteles gyógyszereken a jogszabályban előírt árrés minimális. Más kérdés, hogy a koncesszióba adott intézményi patikák versenyelőnyben lesznek a többi gyógyszertárral szemben, mivel lazább szabályozás vonatkozik majd rájuk. A gyógyszerész és gyógyszer-nagykereskedelmi szakmát pedig üzleti szempontból leginkább az aggasztja, hogy a patikakoncessziós projekttársaság nagykereskedelmi tevékenységet is végezhet.

Az élsportban jelenleg alkalmazott doppingszabályozások tudományellenesek, és akadályozzák a versenyzőket az emberi test valódi korlátainak feszegetésében – ezt állítják legalábbis a 2025-re tervezett első Enhanced Games szervezői. A koncepció az, hogy szabadjára engedik a versenyzőket és az orvosokat, szinte bármilyen teljesítménynövelő szert lehetne használni – legalábbis ami gyógyszerként legális –, a nézők meg majd özönlenek, ahogy sorra dőlnek meg a rekordok (amiket persze nem fognak hitelesíteni).

Enhanced Games

Az aktív sportolók nem tolonganak, hogy részt vehessenek a játékokon, hiszen ezzel hosszú időre kizárhatják magukat a hivatalos versenyekről. A szervezők mindenesetre így is nagyot álmodnak: a bionikus és kibernetikus fejlesztéseket is szívesen látnák az Enhanced Games keretein belül, amely akár egy kiborgolimpiává is kinőhetné magát így, hosszú távon pedig az öregedést próbálnák megállítani.

Újra a 400-as szintet közelítette a forint, de ez most egészen más, mint az a 400, amit 2022-23 fordulóján láttunk. Közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunkban pedig részben ennek kapcsán azt néztük meg, mit is lehet kezdeni a dilemmával: amikor egy válság végéhez közeledve a politikusok megörülnek, hogy már túl vannak a legrosszabbon, hogyan kerülhetik el, hogy a túlzott lelkesedésükben belenavigálják az országot egy újabb krízisbe?

Fazekas István

Franklin D. Roosevelt például 1937-ben, amikor a legnagyobb válságból kilábalva túl hamar próbált visszatérni a korábbi idők gazdaságpolitikájához és emiatt újra recesszió lett, inkább ráküldte az FBI-t a nagy cégekre, semmint hogy elismerje, ő volt túl gyors. Az 1980-as évek stagflációját is hamarabb sikerült volna letudni, ha a javulás első jeleire Ronald Reagan nem próbál adócsökkentéssel népszerűséget szerezni. És most azt látjuk Magyarországon is a jegybank és a kormány vitáján, hogy a döntéshozók között nincs egység abban, mennyire gyorsan lehet áttérni az infláció letöréséről a gazdaság felpörgetésére.