Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint idén januárjában az átlagos öregségi nyugdíj összege 242 327 forint, míg a mediánnyugdíj ennél alacsonyabb, 214 215 forint volt. Az év eleji adat azért különleges, mert jellemzően ebben már megjelenik az éves tervezett nyugdíjemelés összege is – írja a Bankmonitor.
A lap megválaszolja a kérdést: miképp lehetséges, hogy miközben a nyugdíjak januárban 3,2 százalékkal növekedtek – hiszen ezt előre bejelentik –, az átlagnyugdíj ennél is nagyobb mértékben emelkedett, elérve a 3,37 százalékot. A magyarázat egyszerűbb, mint elsőre tűnik.
Ha valakinek 2024 decemberében 240 ezer forint volt a nyugdíja, akkor januártól ez pontosan 3,2 százalékkal, 247 680 forintra emelkedett. Az átlagnyugdíj kiszámításánál azonban egy másik tényező is szerepet játszik, a cserélődési hatás. A nyugdíjasok köre folyamatosan változik: újak lépnek be a rendszerbe – például azért, mert elérték a nyugdíjkorhatárt –, miközben egyesek sajnos meghalnak, ezáltal „kilépnek” a rendszerből.
Az új nyugdíjasok általában magasabb kezdőnyugdíjat kapnak, mint azok, akik már hosszú évek óta nyugdíjban vannak. Ez a különbség pedig felfelé húzza az átlagnyugdíj értékét.
Hogyan alakulnak a nyugdíjak a bérekhez képest?
A nyugdíjak évek óta egyre jobban leszakadnak a bérektől, ennek oka a nyugdíjrendszer felépítésében keresendő. Mivel a nyugdíjemeléseket kizárólag a várható inflációhoz igazítják, a bérek gyorsabb növekedése miatt folyamatosan nő a különbség az átlagbér és az átlagnyugdíj között. Míg a bérek emelkedését a gazdasági folyamatok is hajtják, a nyugdíjak ettől függetlenül változnak, így a nyugdíjasok egyre nehezebben tudják tartani a lépést az aktív keresőkkel.
Bankmonitor
Bár a nyugdíjakat az inflációhoz igazítják, ez egy fogyasztói kosár alapján történik, amelyben a termékek és szolgáltatások eltérő szerepet játszanak. Különösen a szolgáltatások drágulása jelent kihívást a nyugdíjasoknak, mivel ezek ára nagymértékben függ a munkaerőköltségektől.
Az alapvető élelmiszerek ára az elmúlt időszakban az inflációt meghaladó mértékben emelkedett, márpedig az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező réteg – idetartoznak a nyugdíjasok is – számára az élelmiszerek drágulása komoly gondot okozhat. Nem véletlenül vetődött fel újra az élelmiszereknél az árstop, illetve a gyümölcs, zöldség és tej esetében az időseknek az áfa visszatérítése egy összeghatárig, aminek a megoldása a kisboltoknál egyelőre lehetetlennek tűnik.
Mit jelent a januári infláció a nyugdíjakra nézve?
A januári öregségi átlagnyugdíj 242 327 forint volt, de az idősek éves bevételének egy hónapra jutó része ennél valamivel magasabb, hiszen 13 nyugdíjat is kapnak. Ha ezzel korrigáljuk, akkor a januári adat fényében az éves bevétel egy hónapra jutó része már 261 438 forint lenne.
Érkezhetnek még más korrekciók is, például az infláció miatt. Az 5,5 százalékos januári infláció fényében alacsonynak tűnhet a 3,2 százalékos nyugdíjemelés. Elképzelhető, hogy idén a vártnál magasabb infláció alakul ki, ami csökkentené a nyugdíjak reálértékét. Szerencsére ez csak átmeneti, mivel novemberben nyugdíjkorrekcióra kerül sor, ha a tényleges infláció meghaladja az év eleji előrejelzéseket. Ebben az esetben a nyugdíjasok visszamenőleg is megkapják a szükséges emelést, hogy reálértéken ne kerüljenek rosszabb helyzetbe. A Bankmonitor szakértői szerint a jelenlegi gazdasági kilátások alapján ilyen korrekcióra idén szükség lesz.
