Magyarország az utolsók között van, nézzük akár negyedéves, akár éves alapon az Európai Unió államainak idei első negyedéves gazdasági teljesítményét.
A vártnál erősebb teljesítményt nyújtott az euróövezet gazdasága 2025 első negyedévében, nagyrészt a beruházások és az export növekedésének köszönhetően. Negyedéves alapon 0,6, éves alapon 1,6 százalékos a GDP-növekedés az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. Az EU tágabb értelemben vett gazdasága szintén 0,6 százalékkal nőtt negyedéves, illetve 1,5 százalékkal éves alapon.
A tagállamok közül Írország mutatta a legnagyobb negyedéves GDP-növekedést: 9,7 százalékos eredményük az egész unió értékeit felhúzta, számottevően növekedett még Málta (+2,1 százalék) és Ciprus (+1,3 százalék) gazdasága. A lista másik oldalán a legnagyobb visszaesést Luxemburgban (-1), Szlovéniában (-0,8, valamint Dániában és Portugáliában (egyenként -0,5 százalék) tapasztalták.
Magyarország negyedéves alapon 0,2 százalékos GDP-zsugorodással a sereghajtók között található: hátulról a hatodik.
Éves szinten nézve is az írek vezetnek, extrém nagy, 21,1 százalékos bővüléssel, ami sokszorosa az élboly – Lengyelország és Dánia – 3,7 és 3,6 százalékos – értékének. Az adatokat az előző év azonos időszakához képest nézve Magyarország már a harmadik hátulról – a 0,4 százalékos csökkenés megegyezik Ausztriával –, az utolsó pedig Szlovénia, -0,8 százalékos GDP-adattal.
A középkelet-európai régióból Lengyelországon kívül kiemelkedik még Bulgária és Horvátország egyaránt 3,1 százalékos növekedéssel, Szlovákia uniós átlag alatti, 1 százalékos növekedést ért el, de még Romániának is összejött +0,6 százalék.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
