„Szánalmas próbálkozása a Honvédelmi Minisztériumnak, hogy befeketítsenek azzal, hogy nem a kormányzat álláspontját képviseltem a szövetség értekezletein” – így kommentálta Facebook-oldalán Ruszin-Szendi Romulusz a csütörtöki hírt, amely szerint a vezérkari főnök szájából többször is elhangzott a hivatalos tárgyalásokon a „Szlava Ukrajini”, vagyis Dicsőség Ukrajnának kijelentés. A HM vizsgálata arra jutott, hogy Ruszin-Szendi a tárgyalásokon szisztematikusan eltért a magyar kormány hivatalos, háborúellenes álláspontjától, és Ukrajna-barát, háborúpárti narratívát képviselt, ő azonban azt állítja, meghamisították a dokumentumokat, a jegyzőkönyvek pedig egyébként is NATO-titkosak.

Ruszin-Szendi szerint a kormányzat csak el akarja terelni a figyelmet Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter „botrányos beszédéről”, amelyet a Tisza hozott nyilvánosságra ugyanazon a napon. A tárcavezető a felvételen azt mondta, a kormány „szakít a békementalitással”, és megkezdi egy ütőképes hadsereg felállítását. A Tisza szerint a 2023. tavaszi felvétel bizonyíték arra, hogy „a jelenlegi Honvédelmi Miniszter évek óta háborúpárti, hiszen (…) büszkén ki is emeli ezt a tényt”.

A volt vezérkari főnök úgy értékeli, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón, ahol „lepkefingnak” nevezte az ügyet, rákontrázott az egészre. Erre szerinte azért volt szükség, mert felhívta a figyelmet a kormány „alkalmatlanságára, férfiatlanságára és vezetési inkompetenciájára” az újdörögdi kézigránátos baleset után. Megjegyezte azt is: az ebben az ügyben indított vizsgálat eredményéről azóta sem derült ki semmi.

„Bátran nézek bármilyen vizsgálattal szembe, mert az igazság és a szakma az én oldalamon van. Ukránpártisággal vádolnak, előtte oroszpártisággal vádoltak, tehát csak vádaskodnak aszerint, hogy mikor mi jut eszükbe. Elfelejtik, hogy én a Hazámat szolgáltam és szolgálom” – írta a Tisza politikusa, aki szerint a miniszterelnök és a külügyminiszter háború kitörésekor tett nyilatkozatait érdemes inkább figyelni, valamint azt, hányszor találkozott Szijjártó Péter orosz, illetve ukrán kollégájával. Abból kiderül, ők kinek a pártján állnak. Ruszin-Szendi azt állítja, „a semlegesség fogalmáról és minden más szakmai kérdésről szívesen vitázom nyílt, élő adásban a jelenlegi miniszterrel, de ehhez persze nem elég bátor”.

Gyenge próbálkozásnak tartja a kormány magyarázatát, amely szerint Szalay-Bobrovniczky mondatai csupán annyit jelentenek, hogy a katonák mindig harcra készülnek, hiszen ebben nincsen semmi új, a magyar katonák ezt az ő vezetése alatt is bizonyították. Egy újabb, a miniszterelnök reggeli interjújára reagáló posztban megjegyzi, „a békéhez felelős politizálásra van szükség, mert a háború – Clausewitz után – a politika folytatása más eszközökkel”.

„A nemzetbiztonsági kockázat nem én voltam és nem én vagyok, hanem az, aki deklaráltan háborúba vezetné az országot. (…) Ez a kormány az egyetlen, amelyik háborús veszélyhelyzetben tartja országát. Úgy tűnik, jól érzik magukat benne, de ez még mindig csak a nulladik fázis?” – teszi hozzá. Úgy látja, a „hazug és háborúpárti” kormány politikája szerint a nulladik fázis a háborúba vezető úton a társadalom és az ország felkészítése a háborúra, továbbá titkos és nyílt akciók mind diplomáciai, mind gazdasági, mind az információs befolyásolás terén.