Súlyos betegség, amely gazdasági károkat is okozhat, a Romániában azonosított juhhimlő, bár viszonylag alacsony a kockázata, hogy Magyarországra is átterjedjen. A fertőzés eleve egy, a közös határtól távoli megyében ütötte fel a fejét, és a tavalyi 3 mázsányi juh- és kecskehús-behozatallal sem mondhatnánk, hogy meghatározó lenne az ágazat a két ország közötti külkereskedelemben. Azért vannak kockázatok.
A juhhimlő bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség, így ezt a járványkitörést is jelenteni kell a nemzetközi és az uniós állategészségügyi hatóságok felé, ami jellemzően azonnali exportkorlátozással jár – mondta a HVG-nek Dr. Tenk Miklós tanszékvezető egyetemi docens, az Állatorvostudományi Egyetem Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékének vezetője a juhhimlő romániai megjelenésével kapcsolatban. A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a tiltás ilyenkor az állategészségügyi ellenőrzések alá tartozó hivatalos szállításokat érinti, a szürke vagy fekete magánimport – amit a schengeni csatlakozás még könnyebbé tett – jelenthet kockázatot.
Mint ahogy az történt a kiskérődzők pestise esetében is, amely az év elején jelent meg az országban – Románia felől – és okozott megbetegedéseket az állományban, így komoly aggodalmat a tenyésztők körében. A kiskérődzők pestise miatt a romániai Bihar megye esetében elrendelt, kiviteli tilalom jelenleg is érvényben van, az Európai Bizottság egészen szeptember végéig meghosszabbította.
Teleorman megye, a juhhimlő romániai kitörésének helyszíne ugyan meglehetősen messze esik a magyar határtól – a Duna alsó szakaszának bal partján fekszik – és a két ország közötti juh- és kecske állati termékek forgalma sem számottevő, de, mint Tenk Miklós jelezte, a fertőző állatbetegségek esetén a nem ellenőrzött állatszállítások mindig kockázattal járnak.
A juhhimlő – bár a fertőzött állatok húsával és széllel nem terjed, mint az országban idén tavasszal 50 év után felbukkanó és súlyos károkat okozó ragadós száj- és körömfájás – elég ragályos ahhoz, hogy indokolt legyen az óvatosság. Az érintett romániai megyében 3 kilométeres sugarú körben az emberek, állatok, járművek mozgását korlátozó védelmi, 10 kilométeres sugarú körben pedig megfigyelési zónát alakítottak ki a helyi hatóságok.
„A kórokozó a fertőzött állatok orrváladékának belégzésével, nyállal, a bőrön kialakuló kifekélyesedő csomók váladékával, majd a kialakuló pörkök hámsejtjeivel terjed, de kisebb mértékben és csak rövid távon terjedhet akár ragályfogó tárgyakkal is, amelyek például a fertőzött állatokkal közvetlen kontaktusba kerülő eszközök vagy alom és szálastakarmány.. A vírust terjesztheti a gyapjú és a nem feldolgozott bőr és irha is. A kórokozó juhhimlő vírus igen ellenálló, a környezetben még beszáradva is hónapokig fertőzőképes marad” – mondja Dr. Tenk Miklós.
A docens szerint a betegség juhokban többnyire súlyos klinikai tünetekkel: magas lázzal, a bőrön csomók és göbök kialakulásával jár. A beteg állatok súlyos légzőszervi tüneteket is mutathatnak, amely főleg savós-gennyes orrfolyással és nehezített légzéssel jár. A kórokozó a belső szervekbe is eljut, generalizálódik, és ezekben is, főleg a tüdőben, gócos elváltozások alakulnak ki. A nyirokcsomók is jelentősen megduzzadnak.
Az elhullás aránya fiatal bárányokban akár 100 százalékos is lehet, de a felnőtt állatok is jelentős arányban pusztulhatnak el. A juhhimlő kimenetele az életkor mellett a fajtától is függ. Egyes közel-keleti fajták a fertőzést szinte tünetmentesen vészelhetik át, ugyanakkor az általánosan elterjedt európai fajták érzékenyebbek. Az elhullás sokszor még a jellegzetes bőrelváltozások kialakulása előtt is bekövetkezhet.”
A fertőzést túlélő állatok az újrafertőződés ellen védettséget szereznek. A megbetegedést vakcinázással is meg lehet előzni. A vakcina szó is a himlőhöz köthető: a tehénhimlővel a feketehimlő elleni első mesterséges immunizálást végző brit Edward Jenner nevezte így a tehénhimlő – variola vaccinia – latin neve után. Az oltóanyagokra ma általánosan használják vakcina kifejezést.
A juhhimlő esetén a vakcinázás az Európai Unió területén tilos, az elsődleges cél a mentesség fenntartása: az importált termékek ellenőrzése, illetve az állatbehozatal leállítása a fertőzött területekről. A fertőzött állományokat ezért fel kell számolni. Ez ugyanakkor, – mint például a ragadós száj- és körömfájás esetében is – komoly gazdasági károkat képes okozni Mint a HVG is megírta korábban, a ragadós száj- és körömfájás nyomán elrendelt intézkedéseket nem csak az érintett gazdaságok, de az egész húságazat megérezte, sőt még az egyik érintett település, Rábapordány költségvetése is megroggyant.
A Romániában most felbukkant betegség kimondottan a juhokra veszélyes, ám mint a tanszékvezető kifejtette, a kecskéknek és juhoknak is van „saját” himlővírusuk a juh- és kecskehimlő. Ezek át is tudnak terjedni a másik kiskérődző fajra, igaz, ilyen esetben többnyire enyhébb tüneteket okoznak, mint a fajazonos vírussal való fertőződés esetén.
A juh- és kecskehimlő kórokozói az embert nem betegítik meg. Az ember saját himlővírusai okozta betegségek jól ismertek – ilyen a bárányhimlő vagy a mára már felszámolt rettegett, magas halálozási arányt okozó feketehimlő.
Magyarországon utoljára az 1950-es években volt dolga az állategészségügyi hatóságoknak a juhhimlővel. A kórokozó jelenlétét akkor vakcinázással, illetve az érintett állományok leölésével számolták fel. Azóta a betegséggel „csak” – mint a Nébih oldalán vele kapcsolatban elérhető dokumentumokból kiderül – leginkább virtuálisan, szimulációkban találkozhatnak az állategészségügyi szakemberek, amikor olyan járványügyi gyakorlatok tartanak, amik során a betegség felbukkanása esetén a törvények által előírt intézkedések végrehajtását szimulálják a társhatóságokkal közösen.
Az Állatorvostudományi Egyetem docense emlékeztetett, hogy a romániai juhhimlő járványkitörés nem egyedülálló. A mediterrán régióban, így például
Spanyolországban Törökországban, Görögországban és Bulgáriában, az elmúlt években több regisztrált eset is volt, az utóbbi két országban jelenleg is számos járványgóc van. Így a magyarországi állategészségügyi szakemberek felkészítése erre a betegségre szükséges és időszerű.
A juh és kecske, illetve a belőlük készült termékek külkereskedelme ugyanakkor Romániával elenyésző. A Juh Terméktanács idei ágazati összegzéséből kiderül például, hogy alig 132 kilogramm fagyasztott vagy friss kecske- és juhhúst hoztak be onnan a tavalyi év első 10 hónapjában.
Nyitókép: Juhnyáj Romániában. Forrás: AFP / DPA / Daniel Mihailescu
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
