Izraeli-iráni háború
Irán atomprogramjának lenullázása és hadseregének megroppantása volt a célja annak a támadássorozatnak, amelyet az izraeli hadsereg indított 2025. június 13-án több tucatnyi iráni célpont ellen. A meglepetésszerű offenzíva megtizedelte az iráni hadsereg vezetőségét, kiiktatta a légvédelem jelentős hányadát és súlyos károkat okozott a nukleáris létesítményekben is. A légitámadások folytatódnak, ahogy az iráni válaszcsapások is - a legfrissebb fejleményeket cikksorozatunkban követhetik.
Még be sem iktatták januárban a második mandátumára Donald Trumpot, amikor azt találgatták, vajon az elnöki hatalmat belföldön és külföldön a korábbinál sokkal hatékonyan használva tovább erősíti-e azt a képet, hogy szeret szélsőségesen kiszámíthatatlanul viselkedni. A politológiában ezt a számító őrült elméletének (Madman Theory) hívják, aminek az a lényege, hogy a jellemzően erős ország vezetője szándékosan őrült módjára viselkedik, hogy az ellenfele, ellensége elhiggye róla, képes a végsőkig elmenni, s azt megjósolhatatlan módon és időben teszi meg. Az ötlet ki máshoz kötődne, mint a firenzei Niccolo Machiavellihez, aki a halála után, 1531-ben kiadott Értekezések Titus Livius római történeteinek első tíz könyve fölött című művében A fejedelem gondolatmenetét szövi tovább, megállapítva: „néha bölcs dolog őrültséget színlelni”.
Ezt állítólag nem olvasta Richard Nixon, ám a kabinetfőnöke, Harry Robbins Haldeman visszaemlékezése szerint a republikánus elnök alkotta meg a Madman Theory kifejezést és a hozzá kapcsolódó taktikát is. Nixon az irracionális viselkedés bevetését a Szovjetunióval szemben épp úgy alkalmazta, mint arra, hogy a kommunista Észak-Vietnámot rávegye a béketárgyalásokra azzal a „kiszivárogtatott” üzenettel, hogy az ujja ott van az atomrakéták indítógombján. Jim Sciutto, a CNN újságírója már a Trump első elnöki mandátumának külpolitikájáról írott könyvének is azt a címet adta, hogy The Madman Theory: Trump Takes on the World. Akkor a középpontban Trump viselkedése állt Kim Dzsong Unnal, akit hol országa elpusztításával fenyegetett, hol tárgyalásokra invitált, hogy aztán azok eredménytelenül érjenek véget a phenjani diktátor számára, aki szintén képes volt dühtől forrni és hízelegni is.
A saját szándékos irracionalitására utalt az akkor még csak elnökjelölt Trump tavaly októberben, amikor a kampány hajrájában leült egy interjúra a Wall Street Journal szerkesztőivel. Arra a kérdésre, hogy használna-e amerikai katonai erőt, ha Kína blokádot von Tajvan köré, azt felelte: nem kellene, mert Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő „tisztel engem, és tudja, hogy kibaszott őrült vagyok”. Majd ugyanezzel a lélegzetvétellel azt mondta, nagyon jó a kapcsolata Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akinek elmondta, hiába barátok, ha Ukrajnának nekimegy, akkor, bár nem akarja, keményen odacsap, és leszedi a Kreml „kibaszott kupoláit” a feje fölül.
