Ahogy az várható volt, Orbán Viktor most sem támogatta azt az állásfoglalást, amelyben az uniós tagállamok meghatározták Ukrajnával, illetve az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos politikájukat.
Kereskedelmi jog, nemzeti jog, határbiztonság és kényszerű mosdószünetek – mind jogi, mind politikai eszközökkel hatástalaníthatják a magyar kormányfőt a most zajló EU-csúcson.
Érdekes részletek derültek ki az uniós külügyminiszterek hétfői tanácsülését követően, ahol Szijjártó Péter az Oroszországgal szembeni következő szankciós csomag vétóját jelentette be, Szlovákiával együtt. Kiderült, a szlovákoknak nincs bajuk a csomaggal, Szijjártó azonban olyasmivel érvelt, aminek leginkább Moszkvában örülnének.
Az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának szóba került az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések újabb köre, azonban az nem egyértelmű, hogy dönteni is kellett volna-e róla. Mindenesetre a magyar külügyminiszter egyre durvuló ukránpárti háborús hangulatra panaszkodik.
A külügyminiszter egy orosz portálnak azt is elárulta, hogy jelenleg Fehéroroszország Magyarországon használ stadionokat hazai pályaként.
Robert Fico talált is egy olyan szankciós tervet, aminél vétózhat.
Az ukrán elnök ugyan nem mondta ki Orbán Viktor nevét, nem említette konkrétan Magyarországot sem, de senki másra nem illik a leírás. Zelenszkij azt is megjegyezte: Európának módot kell találnia arra, hogy megakadályozzon hasonló blokkolást.
Orbán Viktor nem szavazta meg az Ukrajnával kapcsolatos uniós álláspontot, ezért a többi 26 tagállam nyilatkozataként fogadták el a szöveget – értesült az EUrogolus tanácsi forrásokból.
Az ukrajnai gáztranzit újraindítása szembe menne a Kreml pénzügyi forrásainak elzárására tett ígéretekkel.
Az elmúlt hetekben az európai vezetők körében lezajlott tárgyalásokon elmozdulás volt tapasztalható: most már több szó esik a közös védelemről, mint Ukrajnáról – jelentette ki egy uniós tisztviselő az EUrologusnak. Az állam- és kormányfők csütörtökön rendkívüli EU-csúcsot tartanak, ahol jelen lesz Volodimir Zelenszkij is. Orbán Viktor levélben megfogalmazott javaslatára senki sem reagált. Előzetesünk Brüsszelből.
Putyinnal jó viszonyt ápoló, az orosz gazdaságban fontos szerepet betöltő oligarchák.
Olha Sztefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes arra csodálkozott rá, hogy Magyarország megvétózta az ukrán uniós tagságról szóló tárgyalások megkezdését.
Az Európai Bizottság összekötné a jogállamisági ajánlásokat a pénzek kifizetésével, áttérnének a teljesítményalapú finanszírozásra és újabb saját forrásokat szeretnének bevonni. A Fidesz szerint az illegális migrációt akarja finanszírozni Brüsszel, a spanyol kormány pedig megduplázná a büdzsét.
Puhul a magyar álláspont Oroszország ügyében, így hozzá fogunk járulni ahhoz, hogy a szankciókat újabb hat hónappal kiterjesszék -– értesült az EUrologus. A magyar kormány cserébe egy nyilatkozatot kap, amely szerint Ukrajnából továbbra is érkeznek gázszállítások, de arról nincs szó, hogy ez orosz energia lenne.
A külügyminiszter szerint az Európai Bizottságnak garanciát kell adnia arra, hogy fellép az uniós tagállamok energiabiztonsági fenyegetettsége ellen.
A magyar miniszterelnök nem kapta meg azt a segítséget szövetségesétől, amire számított.
Az államfő most élt először a vétójogával, és két frissen elfogadott jogszabálynál is talált olyan jogtechnikai hibát, ami miatt nem hajlandó azokat aláírni, hanem visszaküldte őket a törvényhozásnak.
Kifut az időből a magyar miniszterelnök, mert ha nem teljesíti az EU feltételeit, végképp lemondhat egymilliárd euró brüsszeli támogatásról. Bár ő azt bizonygatta még pár napja, hogy az ország bizonyosan megkapja ezt a pénzt, de kilátásba helyezte, hogy ellenkező esetben megvétózza a jövő évi közösségi költségvetést – fejti ki Sven Christian Schulz, a RadioNetzwerkDeutschland hírszolgálattól, amely tucatnyi német sajtóorgánum hálózata.
A Külügyminisztérium közleménye nem foglalkozott az országban zajló tüntetésekkel, ahogyan azzal sem, hogy a grúz kormánypárt felfüggesztette az uniós csatlakozások megkezdésére való törekvését.
Pintér Bence szerint mindig vétózni fog, ha a kormánypárti többség erőből próbál önkormányzati cég-, és intézményvezetőket leváltani és kinevezni.
