Irán visszalőtt: Katari és iraki amerikai bázisokat ért támadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának szóba került az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések újabb köre, azonban az nem egyértelmű, hogy dönteni is kellett volna-e róla. Mindenesetre a magyar külügyminiszter egyre durvuló ukránpárti háborús hangulatra panaszkodik.
Szijjártó Péter kizárólag a magyar kormánypárti médiumok számára tartott “sajtótájékoztatót” a külügyi tanács szünetében. Elmondta, hogy ismét az orosz–ukrán háború helyzetértékelésével kezdték a napot a külügyminiszterek, amiből Szijjártó azt a következtetést vonta le, hogy semmilyen globális helyzet és a valóság sem tudja megzavarni az európai külügyminisztereket és semmilyen regionális vagy globális helyzetre nem reagálunk, mielőtt Ukrajnát meg nem vitattuk volna.
Kijelentette, hogy az ülésteremben “egyre durvuló ukránpárti háborús hangulat uralkodik”, úgy érezte, hogy most is óriási volt a nyomás, hogy
új szankciókat fogadjunk el, adjunk még több pénzt, és holnap vegyük fel Ukrajnát az EU-ba.
Ehhez képest Szijjártó Péter közölte, hogy Magyarország és Szlovákia megakadályozta az újabb, 18. szankciós csomag elfogadását. Ezt azért érezte szükségesnek a két ország vezetése, mert az EU ki akarja vezetni az orosz kőolajat és földgázt az európai energiapiacról, ez pedig a magyar rezsiköltségek jelentős növelését eredményezné.
Ugyanakkor a külügyminiszter ülés napirendjei között nem szerepelt a szankciós csomag elfogadása, egy előkészítő anyagban pedig az szerepel, hogy
a miniszterek várhatóan a korlátozó intézkedésekről is beszélnek, beleértve a széles körű 18. gazdasági és egyéni korlátozó intézkedésekből álló csomag véglegesítését.
Vagyis a büntetőintézkedések körének a véglegesítése, nem pedig az elfogadása volt a tervek között. Elképzelhető azonban az is, hogy éppen azért nem valószínűsítették a döntést előzetesen, mert a magyar és a szlovák kormány korábban jelezte ellenvéleményét.
Szijjártó azzal is érvelt, hogy Magyarország a 6. szankciós csomagban korlátlan időre felmentést kapott orosz vezetékes kőolaj és földgáz vásárlására, most pedig egy másik intézkedéssel tulajdonképpen ezt a felmentést akarják megkerülni és lehetetlenné tenni.
A külügyminiszter mélységesen felháborodva említette, hogy amikor az ukrajnai magyar kisebbség helyzetét felhozta, akkor Kaja Kallas külügyi főképviselő azt mondta, hogy
az EU-n belül védjük a kisebbségi jogokat, nem azon kívül.
Az is megdöbbentette Szijjártó Pétert, hogy az EU nem ítélte el a szíriai keresztény közösség ellen elkövetett terrorcselekményt.
Felháborító, visszataszító, elfogadhatatlan
– foglalta össze a véleményét. Szavaiból az is kiderült, hogy az ezen a héten csütörtökön és pénteken Brüsszelben esedékes EU-csúcson Ukrajnával kapcsolatban, de legalábbis az ukrán EU-tagsággal összefüggésben ismét Orbán Viktor nélkül, 26-os körben fogadnak majd egy következtetést a vezetők.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Új idegenrendészeti eljárás indul.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.
Július elején újabb hullámra lehet számítani.
A Cargolux három Boeing 747-ese közvetlenül az iráni légtér előtt tűnt el a nyomkövető rendszerekből, és azóta sem tudni, hol vannak.